Dínó nap a Katica csoportban
Ha egy kis óvodásnak valami felkelti az érdeklődését, akkor abba beleássa magát teljesen, magával húzva az egész családot. Ilyenek a dinoszauruszok is. Először csak egy-két gumidínó kerül haza, és nem sokkal később anya, apa is széles ismerettel rendelkezik a dínók fajtáiról. Persze olyan sokat senki nem fog tudni a hüllőkről a családban, mint a kisgyermekek, különösen a nyelvtörő neveiket jegyzik meg könnyen. A szakemberek szerint azért olyan vonzóak a gyermekek számára a dinoszauruszok, mert olyanok mint a tündérek: már nem léteznek, nem lehet velük találkozni, sárkányszerű alakjuk, félelmetes fogaik pedig beindítják a kicsik képzeletét. És hiába nincsenek már dínók, mégis jelen vannak: plüssök, műanyag bábuk, könyvek, kártyák, társasok, ruhák, jelmezek formájában.
Ezen a napon nálunk is kiderült, mennyire szeretik őket a gyerekek. Sok dínós játékot hoztak a Katica csoportosok: aprókat, hatalmasokat, lépegetőket, üvöltőket, szétszerelhetőket. Volt, aki egy kis kocsival hozta be gyűjteményét. Tele lett velük a csoportszoba!
Mindenki kipróbálta a játékdínókat, kikerestük őket a számos csodás könyvben, melyet a könyvtáros néni bocsájtott rendelkezésünkre. Megbeszéltük, mikor, hol és hogyan éltek ezek a különleges lények, és miért nem élnek már.
Meséltünk róluk, készítettünk láblenyomatokat, színeztünk papírdínókat, „csontvázakat“.
A napot izgalmasan zártuk: házi vulkánunk piros habos kitörését figyelhettük meg.
